az iskolába, esti mesére, születésnapi tortára, orvosi vizitekre, vigaszra az éjjel két órakor rájuk törő rémálmok idején – és valakire, aki elmondja nekik: anyjuk távozása nem jelenti azt, hogy ők szeretetre méltatlanok lennének.
Túlóráztam.
Megtanultam hajat fonni.
Megtanultam, melyik lányomnak van szüksége ölelésre, melyiknek térre, és melyiket kellett figyelmen kívül hagynom, mert nem hallottam, ahogy a fürdőszobaajtó mögött sírdogál.
Soha nem mulasztottam el iskolai előadást.
Soha nem mulasztottam el szülői értekezletet.
Soha nem mulasztottam el születésnapot.
Kitartottam.
És most…
Natalie, a legidősebb lányom, készült az esküvőjére.
Amikor elmondtam neki, hogy Monica
